KL Sentral - megérkzetünk.

Reggel 8 óra van, KL Sentral állomáson vagyunk, ahol próbál a kis csapat egy kis embert varázsolni magából, átölötzni a mosdóban, ami már önmagában egy kihívás a kaotikus állapotok végett. Szingapúrhoz hasonlóan elég sok a pottyantós WC, ráadásul a WC papír fogalmát sem nagyon ismerik, helyette zuhanyok vannak. Lassan 9 óra, mikor rájöttünk, hogy nem váltottuk vissza Szingapúrban a dollárunkat és kéne valami ringgit, hogy tudjunk érvényesülni :) Felkutattuk a vasútűllomást, azonban minden csak reggel 10-kor nyit, még van egy óránk, ennyit nem szeretnénk itt üldögélni. Szerencsénkre az egyik pénzváltó 9 után nem sokkal kinyitott így visszaválthattuk megmaradt papírpénzeinket. 22 dollárért valamivel több, mint 50 ringgitet kaptam. 5 ringgitért megőrizték a csomagunkat a pályaudvaron. Éreztük, hogy itt nem érvényesül az óceáni hatás, mert izzasztó, fülledt meleg volt ahogy kiléptünk a pályaudvarról. Utunkat a Madárparkba vettük, ami kb. 15 perces séta a hegynek a pályaudvartól, bár megközelítése korántsam egyszerű, ugyanis a járda fogalma Malajziában nem igazán egyezik meg az európaival. A táblák szerint a Parkot az autópálya mellett található kb. 50 cm széles "járdán" kellett gyalogosan átvágni. Miután próbáltunk útbaigazítást kérni a parkban, hogy mégis merre van a Madárpark, többen nagyon néztek ránk, nem értve mit is keresünk pontosan. Kuala Lumpurban azt vettük észre, nagyjából valamilyen szinten mindenki tud angolul, legalább az alapszavakat :D Nos, kiderült, hogy a hegy mögött van a park. Jelenleg 30 fok van, de ezt legalább 40-en érezzük az iszonyat magas páratartalomnak köszönhetően.

A madárpark

A madárpark szerencsénkre akkor nyitott, ahol egészen délután 1-ig elnézelődtünk. A világ legnagyobb szabadon reptető "múzeuma", ahol több száz madárfajt láthatsz testközelből. A pávák csak úgy rohangálnak az emberek között, meg több kisebb madárfaj is, sőt egy-két kakadu is szabadon van eresztve a látogatók között. Óránként más-más attrakcióval várják a vendégeket, például etetések, Madár Show, vagy éppen a fotózkodj papagájokkal. A parkba a belépő 50 ringgit, vagyis kb. 4.000 Ft. Van egy papagáj etető, ahol 2 ringgitért kapsz egy kis tejet és az összes papagáj rád száll és a kezedből isszák azt. Rendkívül barátságosak, gyönyörűek, élénk színű madarak, bár hozzá teszem érdek barátok, hiszen csak akkor jönnek oda hozzád, ha kajád is van. A madárshow fél 1-kor kezdődött és kb. 20 perces volt, ahol ara papagájok csinálták a showműsort. Remek hangulatú, játékos, vicces műsor volt, ahol beszéltek a papgájok, vagy éppen autót vezettek, vagy itt a piros hol a pirost játszottak és nyertek. Lehtősége van nagy ara papagájokkal is fotózkodni, sőt ez esetben Te választhatod ki, mely kettőt tegyék a kezedre, válladra.

Az apartman és Chinatown felfedezése

A madárparkban végezve elindultunka szállásunk felé, először vissza KL Sentralba a csomagokért, ahol megejtettük az ebédet is, valamint váltottunk végre pénzt is. 200 USD-t váltottunk be kezdetben, meglátjuk mire lesz elég, bár az eddigiek alapján egy darabig nem leszünk pénz szűkében. KL Sentral állomásról vonatra szálltunk, mely "hatalmas összegbe" került, csupán 1 ringgit a 3 állomásra lévő Purak megálló (1 RM = 75 Ft.). Kicsit kacifántosan egy hegyoldalban található néhány lépcsőn kellett az apartmant megközelíteni, nem volt egyszerű, de megoldottuk a nagy poggyászokkal. Elfoglaltuk a szállást és elénk tárolut az egész város, pont szembe a Petronas Towers, szóval a kilátás lenyűgöző, főleg este nagyon pazar. Az apartman 34-ik emeletén lakunk, a mednece a 37-ik emeleten található, ahonnan a kilátás páratlan, kedden készül is egy szelfie a nagyközönségnek :D Mikor felmentünk, hogy élvezzük a pihenést a medencében, leszakadt az eső és 2 órát keresztül ömlött, szóval bele sem mentünk a medencébe, cserébe kedden reggel ott kezdünk.

Miután elállt az eső, felfrissült a levegő, így este 8 körül úgy döntöttünk, bemegyünk a városba, Chinatownba körbe nézni. Életem eddigi legnagyobb élménye volt az a pár óra amit ott töltöttünk. Magyar szemmel is hihetetlen olcsóság uralkodik, persze vannak bóvli cuccok is, de bármit le tudsz alkudni, akár féláron is odaadják a cuccokat. Több utcán keresztül végig árusok kínálták portrékájukat, rengeteg ember, piros lampionok függenek az utca felett. Volt egy Street food rész is, ahol megszámlálhatatlan kajást lehetett találni. Ahova beültün, számunkra igazi egzotikum volt. Színezett pálcikákra voltak felfűzve az ételek, a tintahal és polipon keresztül a bárány és marhahúson át a rákgombócig minden. Ott előtted sütették meg a húsokat, hozzá 3 fajta szószt is ehettél, az egyik nagyon csípős volt, a másik barbeque volt, míg a harmadik egy kevésbé csípős szósz volt. Rizst kaptunk hozzá, valamint italként görögdinnye juicet illetve sour plum juicet ittunk, utóbbi esetében jobban érvényesült a savanyításhoz használt grapefruit és lime íze, mint a szilváé, de remek üdítő volt mindegyik, igaz a dinnyelé esetében ha kicsit jegesebb, hidegebb lett volna jobban esik, de így is eléggé egzotikus volt.

A kínai piac előtt betértünk még a Central Marketbe, ahol rengeteg édesség, ajándék közül lehet válogatni a kézi készítésű dolgoktól kezdve a bútorokig hatalmas a kínálat. Külön kis szekciókra bontották az épületet, így van indai rész, kínai rész, maláj rész, indonéz rész. Holnap visszamegyünk megvenni a KL-es ajándékokat. Az árak a piacon és itt is, sőt még az étkezdében is szinte minimálisak. Polipot, tintahalat, rákot rizzsel juice-szal 20 ringgitből megúsztál, ami átszámítva megközelítőleg 1500 Ft és egy igen kiadós vacsora telt ki belőle. Mivel már elmúlt este 11, így az utolsó metrók egyikével hazajöttünk, hogy másnap reggel a medencében való trollkodással kezdhessünk, majd egy kisebb városnézés és délután Chinatown és bevásárlás.