Későn indult a nap, kicsit szerettünk volna kialudni magunkat az előző napi vonatozás után. Mivel ragyogó napsütésre ébredtünk, a délelőttöt a tetőtéri medencében töltöttük, ahol mindenki élvezhette a selfie-rúd és az Alcor vízálló akciókamera adta lehetőségeket. Miután mindenkiről készült egy több száz képet felölelő portfólió, az apartmanba visszamenve nyakunkba vettük a várost, hogy lássunk is valamit.

"Metró" közlekedés

A városban a „metró” közlekedés magasvasúti közlekedést jelent, vagyis nem a föld alá, hanem az utak fölé építették a sínpályákat. Készült egy Monorail is, melyet szerettünk volna kipróbálni. Egy elég kicsi jármű, mely végig megy a belvároson, ebből adódóan iszonyat tömegnyomor van rajta. Bár az élet Kuala Lumpurban délután 5 után indul be, addig még elviselhető a tömeg, utána már az igazi nyomorgás van mindenhol.

A Monorail-re tokent kell venni, és az úthosszától függően kell fizetni. A token egy kis érme, amit hozzá kell érinteni a beengedő kapuhoz befele és kifele egyaránt, fura, hogy nem a kártyás megoldást választották, de legalább különleges. Az eddig megszokott vasúti 1 RM árához képest több, 3 RM-be (225 Ft) került a 4 megálló a Petronas Towershez.

Mi történt a Petronas Tornyoknál? 

Az épület a város bármely pontjáról tökéletesen látszódik, de élőben még jobban csillag-villog, hihetetlen élményt nyújt. A tornyok között illetve mögött pedig egy hatalmas bevásárlóközpontot alakítottak ki, melyben a luxus márkáktól a középmárkákon át az olcsóbb termékekig szinte minden megtalálható a megannyi masszázs szalon és magán orvosi rendelő mellett.

Már tudtuk, hogy a vacsoránk Chinatownban lesz, ezért úgy határoztunk, hogy a bevásárlóközpontban eszünk valami gyorskaját, kibírjuk vele még pár órát, hogy aztán a maláj gasztronómiába elvegyülhessünk. A KFC-re esett a váalsztásunk, megebédeltünk, majd a mosdókba történő kitérőnél egy kisebb baleset történt, a csapat egyik tagjának becsípődött a dereka, és nem tudott tovább jönni. A bevásárlóközpontban szerencsénkre volt egy magánorvosi rendelő, ott fogadtak minket. Közel 1 órás várakozás után sorra is kerültünk, ahol nem egészen 3 perc alatt végeztünk is. Kiderült nincs semmi komolyabb probléma, kaptunk kenőcsöt, gyógyszert, sikeresen pár nap alatt rendbe is lett minden. Ezzel azonban minden más programunkat átírtunk, maradt a vacsora a Chinatownban és időben hazaérés a szállásra. Ahogy sétáltunk tovább arra lettünk figyelmesek, hogy a tornyok alagsorában iszonyat tömeg volt és jött egy idősebb úr akit fénykezgettek. Megkérdeztük mi folyik itt, kiderült, hogy az idős úr volt a Petronas leksözönt elnöke.

Az esti program

A kínai negyedhez menet benéztünk egy 10 emeletes bevásárlóközpontba a Berjaya Times Square-be, aminek az ötödik emeletétől felfele egy belső vidámpark található hullámvasúttal. Vacsora után elmentünk az előző nap talált Central Marketbe, ahol néhány ajándékot még vásároltunk, alkudoztunk az árusokkal J Hazaérkezvén az apartmanba, megtervezzük, hogyan jutunk el reggel a belvárosba az autókölcsönzőbe, felvenni a kocsit, ugyanis a szálláson az internet szolgáltatás akadozott. Kiderült, hogy mobilwifi van és a 4 GB-os csomag már azelőtt elfogyott, hogy mi megérkeztünk volna, így a szolgáltatást lassították, semmit nem tudtunk elérni. A Google Maps útvonaltervezést (18 MB) kb. 40 perc alatt tudta letölteni.